Azt szeretném, hogy megértsd, megérezd most 2021-ben, ha eddig nem tetted, hogy az önbizalomhiány leküzdése igenis lehetséges, és lecseréld az „elkezdenem sem érdemes, egy csődtömeg vagyok stb.” hozzáállást, például az „ide nekem az oroszlánt is” megközelítésre, és ne érezd többet teljesíthetetlen küldetésnek, hogy az önbizalom megerősíthető, a tiéd is! Akkor is, ha kételkedsz!

Sokakkal beszélgetve, coachként vagy kötetlenül, gyakran belefutok abba, hogy a problémák gyökere így vagy úgy összefügg az önbizalmunkkal. Emiatt döntöttem úgy, hogy mélyebben blogolok erről, a magam önbizalomhiányos emlékeit is esetenként beleszőve a történetbe.

Kiderítjük az Önbizalmatlan rovat blogjaiban, miért lehet közel a megoldás, hogy miért olyan nehéz belevágni, mitől veszett el, ha elveszett az önbizalmunk vagy lett csökkent az önbecsülésünk. Kezdjük azzal, hogy tisztázzuk a definíciókat, és a hasonló fogalmak közötti különbségeket.

5 pontos kalauz az önbizalom-definíciók terén, hogy tisztán láss

ÖNBIZALOM

Fentebb az önbecsülést és az önbizalmat felváltva használtam. A mindennapi szóhasználatban sokkal inkább kevés az önbizalmam, mint alacsony az önbecsülésem, még akkor is, ha valójában az önbecsülés, amiről beszélek.

Ha egyes konkrét helyzetekben tanúsított egészséges magabiztosságunk, és az ott szükséges képességeink, és hitünk megvan, és mindehhez a siker is társul, akkor ez egy szerencsés együttállás az önbizalom kialakulásához az adott témában.

Brigi egy 25 éves, eszes, művelt, sokoldalú, tényleg csinos, stílusos, kedves, alaptermészeténél fogva vidám, külföldiekkel gyorsan szót értő frissen közgázt végzett lány.Környezete így  látja őt, és tehetségesnek, jó állások várományosának tartja, és persze olyannak, aki minden fiút az ujja köré csavar. Elképzelése és vágya szerint minél hamarabb jó állása, és majdani szíve választottjával még harmincéves kora előtt családja lesz.

Ezzel szemben Brigi csak egy-két területen, – általános műveltség, idegen nyelvek és egyéni stílus (öltözködés, lakáskultúra) – érzi biztosnak magát, vagyis önbizalma ezeken a területeken van. Kedvességét, humorát is csak bizonyos közegben fedi fel. Vagy csak bizonyos határig. Ha fiúkról van szó, és azok ismerkedési szándékáról, na, akkor Brigi azonnal zár. Amikor kimenekül a helyzetből, azon kesereg, hogy pedig olyan szimpatikus volt az is, meg az a srác is. Legalább ötven ilyen esetet megélt már. Kifelé az látszik, hogy neki senki nem jó. És nincs igazán elképzelése pl. arról, hogy merre tovább a karrierúton. Állásinterjúkon a magabiztosság kevés jelét mutatja. Amikor két egyébként jó lehetőség adódik, bátorsága híján a hosszú távon kevésbé kecsegtetőt választja.

ÖNBECSÜLÉS ÉS BELSŐ HANG

Brigi, mielőtt szembe mert nézni önmagával, a következő állítások közül egyértelmű, hogy melyiket választotta:

“Szeretem magam olyannak, amilyen vagyok.”
“Összességében elégedett vagyok magammal.”
„Biztonságban érzem magam magammal.”
“Értéktelennek érzem magam.”

Hát persze, hogy az utolsót 🙁 , sőt azt is hozzátette, a belső hangja is folyton ezt erősíti, nagyon sokszor önostorozáson kapja magát. Az önbecsülés pozitív vagy negatív viszonyulás magunk felé, amit a belső hangunk közvetít. Azzal, hogy milyen mértékben ért egyet a fenti kijelentésekkel, jól mérhető bárkinek az önbecsülése.

Azt is mondhatjuk, hogy helyén van az önbecsülése, akinek a viselkedése egészében összhangban áll szándékaival, céljaival, legbelsőbb vágyaival (első lépésként pedig tudatában van annak, hogy viselkedése mennyire van összhangban ezekkel).
Továbbá, akinek helyén van az önbecsülése, jóban van önmagával, a többi emberrel, a világgal. Képes megküzdeni mindazzal, amit az élet elé gurít, tudomásul veszi a környezet felé irányuló jelzéseit, különösebb szívfájdalom nélkül, és az is teljesen természetes számára, hogy joga van a boldogsághoz.

Az élet bizony dob ezt – azt, és nem megfelelő önbecsüléssel   – egyik kliensem szavait kölcsönözve – a bulldózeres ledöngölés enyhe kifejezés volt a lelkiállapotának  leírására egy-egy számára nagyon nehézként megélt helyzetben. Ez a kemény része. Meg persze az is, hogy például a feltétel nélküli szeretet és a biztonságos kötődés gyerekkori hiánya máig kísér bennünket.

Látszólag könnyebb része a történetnek, hogy ezt a hiányt pajzsként magunk elé tartva  – kvázi áttolva a korábbi környezetünkre a felelősséget – csak halogatjuk a megoldást, vagy ami még rosszabb, nem is tudjuk, hogy változtatnunk lehet. Miközben tudnunk kell, a környzetünk azért nem adott mást, mert nem tudott mást adni. Nézzünk körül, hogy környezetünkben mennyien vannak, akik nem képességeiknek, céljaiknak megfelelően cselekednek, hanem  kifogásukat, szorongásukat palástolják, sőt, sokszor ami kívülről lustaságnak, halogatásnak tűnik, amögött rejtetten az önbecsülés hiánya bújik meg. Ismerős, hogy “január 1-jétől tuti, változtatok”? Ne halogassa senki az önismeretén alapuló változtatást, ha az élete nem a megfelelő meder folyik, és  ha ezt a blogposztot történetesen április 30-án olvassa, mert szinte minden halogatás visszaüt, nem egyszer igen keményen. Jellemzően valamikor később valamilyen mérföldkőnél vagy krízis esetén. Szóval a halogatás bizony igen kemény következményekkel járhat (pl. félresiklott élet, tönkrement párkapcsolat…).

KÜLÖNBSÉG ÖNBIZALOM, ÖNBECSÜLÉS ÉS ÖNÉRTÉKELÉS KÖZÖTT

Brigi esetében  – akire szintén jellemző volt a halogatás – jól látható az önbizalom és önbecsülés közötti különbség. Míg lehet önbizalmam az élet egy-egy területén, addig az önbecsülésem általános és sokkal mélyebb, életem egészét meghatározó viszony önmagammal. Az önértékelés során pedig reflektálok magamra, pozitív – negatív minősítéssel.

ÖNBIZALOM ÉS TÁRSAI AZ IDŐVONALON

Ha úgy könnyebb rendszerbe állítanod, javaslom Limpár Imre idővonalára helyezni az önértékelés-önbecsülés-önbizalom hármasát. Eszerint az önértékelés múltba tekintő értékelés önmagunkkal kapcsolatban, míg működésünket a jelenben mostani önbecsülésünk alakítja, az ön(magunkba- vetett-)bizalmunk pedig a jövőnkre lesz erős kihatással.

ÖNKÉP

Talán ismeritek a híres díva – úgy emlékszem, Audrey Hepburn – vallomását önmagával kapcsolatban:
„A színpadon királynőnek érzem magam, az életben kisegér vagyok.”
Ami a színésznő számára ismert volt, Brigiben is tudatosult.

Ő egyszerűen  rosszul, valóban szerencsétlenül érezte magát a bőrében. Amikor kezdetben erről beszélgettünk, és választása szerint természeti képet hívtunk be a saját magáról alkotott kép leírására: sáros, iszapos víz hömpölygött, a vágyott kristálytiszta, friss vizű, békésen csordogáló kis patakja helyett.

Ezek a hasonlatok mindkettejük önképét jól lefestik.

Önkép leírása

Önkép: Te milyen patakot festesz magadnak?

Az önkép azok a tartalmak, amiket hajlandó vagy elfogadni, hogy ez vagyok én, ahogyan látod magad kívülről, belülről és szerepeidben. Ami a tükörben visszaköszön, amilyen személyiségjegyeket magadnak tulajdonítasz, és ahogyan magad látod a partnerként, szülőként, gyerekként, barátként, kollégaként. Az önkép gyakran torzult, nem a valóságot tükrözi. Briginél láthatóan erősen negatív irányban. Minél inkább köze van a realitáshoz, és minél inkább felismered benne magad, annál egészségesebb.

ÖNISMERET

A jó hír, hogy az önbecsülésünk önismereten alapuló önfejlesztéssel legtöbb esetben helyreállítható.

  • Ha képes vagy tudatosan ránézni kívülről saját életedre,
  • ha tisztában vagy viselkedéseddel, mentális, érzelmi, spirituális működéseddel, erősségeiddel, (és mersz szembesülni) gyengeségeiddel,
  • ha megérted, mit miért élsz meg, gondolsz, érzel és teszel úgy, ahogyan (esetleg milyen ismétlődő séma mentén),
  • és mindezt el is tudod fogadni, hogy igen, én  MOST EZ VAGYOK,

akkor elmondhatod, hogy már konyítasz valamit az önismerethez, és nagy lépést tettél afelé, hogy változtass a helyzeteden, vagyis elindulj a fejlődés, és az önbizalommal teli felszabadult éned felé.

Idekívánkozik Popper Péter örökbecsű mondása az önmagáról keveset tudó, szorongó, neurotikus, fóbiásról, aki elmegy önismeretbe, és a folyamat végére lesz belőle az önmagáról sokat tudó, szorongó, neurotikus, fóbiás… Érdemes tehát önmagunkat holisztikusan, teljes „egészünkben” vizsgálnunk, hogy az önismeret valóban segítségünkre lehessen!

Források:
Limpár I.: Az önismeret mítosza: mire jó, és mire nem? ELTE Karrierközpont előadás-sorozat
Pál F.: Önkép, önértékelés, önbizalom, önbecsülés Youtube 2012. május 8.
M. Rosenberg: Self-Esteem: What Is It? University of Maryland Department of Sociology 2019. aug. 2.
+ saját és segítőként szerzett tapasztalások

error: Content is protected !!
Share This