Náray Tamás mondata eredetileg így hangzik: A divat szép és könyörtelen, mint maga az élet. Elferdítettem kicsit, így tényleg rátok illik. Miért pont ti, tizenévesek és az önbizalom jutottatok erről eszembe?
Mert – ahogy figyellek benneteket – az élet szépsége és könyörtelensége veletek libikókázik leghirtelenebbül, legváltozatosabban. Egyik pillanatban még a mennyországban érzed magad a kedvesed ölelésében, a másik pillanatban pedig végtelen a bánatod, mert nem tudod, mi történt vele tegnap óta, elfordul, nem áll veled szóba, hogy rosszabb dolgokat ne is említsünk! Vagy „pasi-nőügyektől” függetlenül is egyik nap azt érzed, hogy Tiéd a világ, máskor pedig, hogy minden(ki) összeesküdött ellened.
Azért is ti jutottatok eszembe, mert ti követitek, alakítjátok legélénkebben az aktuális divatot, legyen az chatnyelv, „séró” belövése, zenei ízlés, fesztiválfeeling, menő cuccok kiválasztása, lányoknál műköröm-trendek, szóval bármi…
Szóval ezért is, és mert az önbizalom fontos. Náray címbeli mondatát egyébként „vastag lábú tinilány vízszintes(!) csíkos zokniban” csendélet ihlette. De hogy kerül a csizma az asztalra? Pontosabban a csíkos zokni a lélekhez, amiről írni szoktam?
Úgy, ahogy Náray sem hagyta szó nélkül, ezt a leányzót valószínűleg a környezete sem kíméli, összenézésekben, grimaszokban, cikiző megjegyzésekben. Mert elsőre az jut eszünkbe, hogy a leányzó nem feltétlenül stílusikon. De az is lehet, hogy teljesen más oka van annak, hogy csíkos zoknit hord!
Ki-ki döntse el maga, elfogadja-e az íratlan szabályokat, vagy szembemegy velük. A divattal, trendekkel, legyen az öltözködés, ha már a divatnál tartunk, vagy bármi más, ami az élet, a kultúra része; vállalva, hogy a suliban, baráti körben, otthon… lesújt rá a köz szigora, vagy a jó értelemben vett nyájszellembe nem fér bele, amit tesz, vagy képvisel. Simán lehet, hogy a csíkos zoknis leányzó fittyet hány bármiféle megjegyzésre. Mert a csíkos zoknis tömörülés tagja, vagy mert fel szeretné hívni a figyelmet a vastag lábúak jogaira… vagy bármi. Mert a rosszalló, nem elfogadó tekintet, megjegyzés csak akkor működik, ha célba talál. Ha tudja, mit miért csinál, vagy ha elég erős, akkor egész egyszerűen lepereg róla a kritika. És rólad is, ha úgy döntesz, hogyha hasonlóan „csíkos zoknis” helyzetben vagy.
Lehet, hogy meglepő így elsőre, de rajtad áll, hogy az életet és a divatot szépnek, vagy könyörtelennek látod-e. Kellő önbizalommal már tinédzserként is dacolsz-e a világgal? Mert határozott a véleményed bizonyos dolgokról. És kiállsz mellette, mert úgy látod jónak, a tapasztalatod azt mutatja… Vagy belesimulsz 1? Mert úgy döntesz, számodra az az elfogadható, vállalható, hogy például nem csíkos zoknit veszel fel, hanem másikat (elegánsat, visszafogottat stb.) Vagy belesimulsz 2? Mert úgy érzed, hogy nincs választásod. Szíved szerint kiállnál a csíkos zokni mellett, de valami gátol… Ha segítség lenne, hogyha megoszthatnád, mi az, vagy az önbizalom növelése sokat segítene, gyere, lóbáljuk együtt a lábunkat, akár a rakpart szélén ülve => Miközben mesélsz!
Lehet, hogy ez is érdekes: Helyzeted? Zsír!- vágod rá haverod kérdésére. Vagy mégsem?