Kellemes, békés, zöldellő terecske futópályával szegélyezve. Sokadik körömet futom gondolataimban elmerülve, miközben körülöttem mászókán egyensúlyozó gyerkőcök, egymással csacsogó anyukák, biciklizni tanuló gyerekük után loholó apukák, egymásba boruló párocskák. Virágzó fák illata. Szóval idill. A futókör sarkán épp a térre érkezik egy család 4 és 6 éves forma fiúcskákkal. Fiúk birtokba veszik a futókört, hol előttem, hol mögöttem incselkedve, szaladva. Egyszer csak épp elém kerülve a nagyobbik lehúzódik a pályáról, kinyújtott karjával ugyanarra terelgetve öccsét, rám néz és mosolyogva megjegyzi: Lányoké az elsőbbség!